Kirándulási tippek

Fedezze fel a vidéket, amely tele van kirándulási lehetőségekkel

A Park Košútka elhelyezkedésével Polyána-hegyalja gyalogos és kerékpáros turizmusának ideális központját képezi. Néhány kilométerre található számos érdekes természeti és kulturális emlék.

Polyána – 14 km
Ott áll a magas, vad Polyána, hatalmas árnyékok anyja, alatta terül el a Gyetvának nevezett falu, tüzes, magas ifjak szülőanyja. Ilyen szavakkal kezdődik Andrej Sládkovič egyik legismertebb költeménye, a Gyetvai legény. És Polyána pontosan olyan. Magas, vad, átláthatatlan, de nyugodt. Egy domináns természeti képződmény, amely Gyetva, Herencsvölgy, és a hegyi tanyák fölött emelkedik a magasba. Tizenhárom millió évvel ezelőtt Polyána más volt. Egy hatalmas kúp alakú vulkán volt, amely állítólag egy kilométerrel magasabb volt mint most. Napjainkba Polyána Közép-Európa legmagasabb és legjobb állapotban fennmaradt tűzhányója. Gigantikus kúpjának csak a 18 km átmérőjű alapja maradt meg. Polyána kalderája több mint 400 m magas amelyet egy gerincszerű sánc ölel. A Hátsó-Polyánára (1 458 m t. sz. f.) való felmászás majd a Katruska és a Betyártánc [Zbojnícky tanec] kilátóhelyre való átjutást követően a kaldera teljes szépségében elénk tárul. A Polyána csúcsán tudatosul bennünk, mennyire kicsi Szlovákia, amikor kőhajításnyira megjelenik szemünk előtt az Alacsony-Tátra és jó időben a távolban megláthatjuk a fenséges Krivánt.

A Hátsó-Polyána Nemzeti Természeti Rezervátum 855 ha térkép szerinti területével Szlovákia második legnagyobb őserdejeként van számon tartva. Polyána környékén igen hosszú ideig megmaradtak az őserdők. Több erdei élőhelyet is találhatunk itt. A növényzet életkora 180 és 230 év között mozog, a legidősebb fák elérik a 400-450 éves kort is. A Polyánának gazdag az állat- és növényvilága, a barnamedve mejelenésének és élőhelyének szimbóluma.

 

polana

 

Bisztra-vízesés – 12 km
A Polyána déli hegyoldalában, a Bisztra-patak völgyének végén a magasban látható Polyána-hegyalja egyik büszkesége, a Bisztra-, gyetvaiasan Bystrô [„Bisztruo”]-vízesés. A 23 méteres vízesés a Nyugati-Kárpátok legmagasabb és leghatalmasabb vízesései közé tartozik. A Vízesés természeti emlék és könnyen elérhető. A völgy növényvilágával és az ottani friss levegővel feledhetetlen élményt biztosít.

 

vodopad-bystro

Melich-szikla – 12 km
Polyána ránk hagyta viharos harmadkori múltjának emlékéül eme „változatlan sziklaóriásait”, például a Melich-sziklát. Van aki úgy gondolja, hogy ez a lávafolyam eleje, melynek a többi részeit az erózió eltüntette. A legenda szerint viszont ez „ennek a családnak a lánya” egy batyuval a hátán. „Hogy is ne volnának a Gyetvában óriások“ – a batyus nő jó 15 méter magas „és azon hatalmas keblein“ egy kis felületet biztosít kilátással. Aki oda felmászik egy kis sziklaablakon át, és „tekinteteit a völgy felé ereszti, mit is lát? A hegyek csodálatos árnyait, és a meseszép szlovák táj messzeségeit”, lábunk alatt Skliarovo, délnyugaton Gyetva, és keleten a herencsvölgyi tanyákat.

Malček-szikla – 10 km
A Malček-szikla a Polyánára vezető út kapuja. A rejtett, fűvel borított szikla a Raticov-hegy felett nyúlik a magasba. A szikla csúcsáról úgy látszik az egész Polyána-hegyalja, mintha csak a tenyerünkön volna, a hegyi mezők, és a legelőkön legelő jószág.

Kopa – 13 km
A Melich-szikla fölött található a Kopa sziklafal, amely fagy okozta erózió által nyerte el formáját. Az 57 hektár területű Természeti Rezervátumon keresztül halad át a termofil állat- és növényfajok elterjedésének északi határa.

Kalamárka – 20 km
Az Elülső-Polyána déli lejtője egy következő domináns sziklatömböt is elénk tár – a Kalamárkát. A kőszirtek alkotta két, 17 métert is elérő erődítmény, a hegymászók kedvenc helyei közé tartozik. Ezen kőszirtek védelmét az emberek már a késői bronzkorban, 3000 évvel ezelőtt kihasználták és a Kalamárkából erődítményt képeztek. A Kalamárkán a régmúlt időkben lakó emberek legláthatóbb nyomát a szirtek csúcsán egy sziklába vésett víztartály képezi. A leletek nagy részét bronzkori és más korokbeli törmelékek alkották, az egész hely szó szerint tele volt szórva törmelékekkel, de előkerültek ott lándzsák, kardok, orsók, tűk és fejszerészek is. A szlávok jelenlétét bizonyító egyik legérdekesebb lelet egy kétélű kard a Morva Fejedelemség korából.

kalamarka

 

Mačinová – 22 km
A Mačinová egy olyan természeti rezervátum, amely a vulkáni eredetű területeken a lávafolyam szélein jellemzően keletkező omladék- ill. kőtenger tipikus példája. Télen a lefolyó víz befagy és a Mačinovát jégmászók kedvenc helyévé változtatja.

Dobrocsi őserdő – 25 km
A legismertebb szlovákiai öserdő Herencsvölgy várostól 25 km-re északra található a Vepor hegység központi részében. A terület bükk és fenyő-bükk erdők eredeti állapotban fennmaradt élőhelyének példája. Annak ellenére, hogy az ilyen erdei élőhely Szlovákiában a legelterjedtebb, a természetben kevés eredeti állapotú példája maradt fenn, mivel ezek az erdőtípusok napjainkban is intenzív erdőgazdálkodásnak vannak kitéve. Az őserdő területén a Kárpáti vegyes erdő összes fejlődési stádiuma képviselteti magát.

Feketegaram Vasút és a vidrási erdészeti skanzen – 28 km
A Košútká-tól mindössze 28 km-re található Feketegaram Vasút a Kisgaram és Feketebalog községeket összekötő kisnyomtávú erdei vasút fennmaradt része. Fénykorában a környező erdőkbe vezető elágozásaiból alkotott hálózat teljes hossza 131,98 km volt. Jelenleg időszakos turisztikai célú forgalomban használják a fennmaradt 17 km-es pályaszakaszt. 1982-ben nyilvánították nemzeti kulturális műemlékké. A mai napig működik a 10km hosszú szakasz Kisgaram és Feketebalog között, a 3km-es meghosszabbított szakasz Kisgaramtól Henriktelepig (Chvatimech) és a 4km hosszú elágazás Feketebalogról Vidra-völgyig.

A törtélmi erdei vasút fa kocsijaiban kirándulva a gyönyörű vidéki tájon és a varázslatos természet ölében egy időutazás részese lehet, és visszatérhet arra a helyre, ahol valaha fakitermelés folyt.

Bátovi kőszikla – 39 km
A Hučava patak partjain található Bátovi kősziklát Tanúnak is nevezik, mert ki is tudna nálánál jobban tanúskodni a Horhát-völgyben történt eseményekről. Amikor a betyárok ott álltak a Žiarec-hegy csúcsán és a hajdúk követték őket a völgy közepében, a betyárvezér haragra lobbant és erősen rácsapott az alatta lévő hatalmas kősziklára. Abban a pillanatban a kőszikla leszakadt és hatalmas zörejjel gurult le a hegyről. Így szól a monda. Egy másik változat szerint ez egy hatalmas sziklatömb, amely a korai negyedidőszakban fagy okozta erózió következményeként meglazult és lezuhant a Horhát-völgyben a Hučava patak öblözetébe. A tömb 14 m magas, átmérője 8 m. A szilárd vulkáni eredetű anyagban látható egy körte-alakú vulkáni bomba, amely azt bizonyítja, hogy a leesés pillanatában még félig folyékony halmazállapotban volt. A sziklán idővel megtelepedett az élet, 1931-től zord körülmények között nőtt raja egy borókafenyő amely majdnem a kilenc méteres magasságot is elérte. Sajnos egy vihar kifordította helyéről. A természeti emlék közvetlenül az út mellett, a kék turistajelzésen található.

batovsky-balvan

 

Kyslinky – 40 km
1905-ben Habsburg Frigyes főherceg fa szállítása céljából vasutat kezdett itt építtetni. Röviddel azt követően a kráter szívében létrejött az első erdészház, amely a későbbi erdésztanya alapját is képezte. A vonat 1975-ig szállította az embereket és a fát. Napjainkban Kyslinky az erdei állatvilág, főként a szarvasok paradicsoma. A mai napig közszájon forog egy második világháború végét idéző történet, amikor a Trojskalska-fennsíkon elejtettek egy 241 pontot érő trófeát. Ez egy partizán-szarvas volt, akkoriban világcsúcstartó. Pont Firenzébe egy kiállításra készültek, de mivelhogy a vadász neve ismeretlen volt, hivatalosan nem ismerték el ezt az értékes példányt. Az elejtett vad alapján Polyánát szarvasrezervátummá nyilvánították. Azóta 1961-ben elejtettek egy 240-pontos példányt is, és a vadászterületet ezen felül védett kifejezéssel is fémjelzik. Kyslinky Polyána legszebb részei közé tartozik, és a hegy innen közelíthető meg legjobban vagy az Elülső-Polyána felől vagy a Horhát-völgyön keresztül.

Jánosík szikla – 43 km
Jánosíknak sok barátja volt Horháton és Nagyócsán. Amikor lován arra járt, mindig megállt a helyi fogadóban. A hír igen gyorsan elterjedt és Végles várkastélyából érkező hajdúk vették üldözőbe. Egyszer, amikor Bátovára száguldott haza Polyánán át, a sziklába lyukat vésett és a betyárokkal együtt ott rejtették el kincseiket. A szikla a mai napig Jánosík nevét viseli. A 30 méter magas és 200 méter hosszú, masszív vulkáni eredetű kőszirt a Hučava patak fölött emelkedik a magasba. Néhány percnyire a Kyslinky-be vezető úton, a kékkel jelölt turistaúton található.

 

janosikova-skala

Nemzeti Természeti Rezervátumok (NTR)
Zadná Poľana NTR
Ľubietovský Vepor NTR
Hrončeki hegyoldal  NTR
Póniki Tölgyerdő NTR

Természeti Rezervátumok (TR)
Pod Dudášom TR
Pri Bútľavke TR
Vrchslatina TR
Mačinová TR
Príslopy TR
Havranie skaly [Hollókévek] TR

Nemzeti természeti emlék (NTE)
Bisztra-vízesés NTE
Mičinské travertíny

Természeti emlék (TE)
Kaľamárka TE
Melich-szikla TE
Bátovi kőszikla TE
Vepor sziklák TE
Spády TE
Havranka TE

Védett területek (VT)
Köves (Kamenistý) patak meandere VT
Horná Chrapková VT
Dolná Zálomská VT
Horháti Bükkös VT

Védett fák
Buk pod Kľukou – Kľukai bükkfa VF
Buk pod Širokou – Širokái bükkfa VF
Brest na Hukave – Hukavai szilfa

Oldaltérkép