A régióról

Különleges régió Szlovákia szívében

Elszórt hegyi tanyák jellegzetes tája Szlovákia szívében, amelyről népénekek és a szlovák költők is megemlékeznek, a végtelen erdők és mély őserdők, hegyoldalak és félreeső völgyek, tágas kilátásők és csendes zugok világa – Polyána-hegyalja, amely Szlovákia legjellegzetesebb tájai közé tartozik felejthetetlen természetével, kultúrájával és vendégszerető emberekkel. A Polyána-hegyalján nem mindig volt könnyű az élet, a parasztok napközben a földet művelték és állatokat legeltettek, de munkájukat harmonikával és énekléssel színesebbé tették, és este egy kis pálinkával könnyítették.

A festői hegyaljai tájat nemcsak a természeti szépségek, erdők, patakok, vízforrások sokasága teszi széppé, hanem az egyedi, mindig élő népi kultúra is.

Polyána-hegyalja számos természeti emlékkel rendelkezik, a leglátogatottabbak közé ezek tartoznak:

Polyána
Ott áll a magas, vad Polyána, hatalmas árnyékok anyja, alatta terül el a Gyetvának nevezett falu, tüzes, magas ifjak szülőanyja. Ilyen szavakkal kezdődik Andrej Sládkovič egyik legismertebb költeménye, a Gyetvai legény. És Polyána pontosan olyan. Magas, vad, átláthatatlan, de nyugodt. Egy domináns természeti képződmény, amely Gyetva, Herencsvölgy, és a hegyi tanyák fölött emelkedik a magasba. Tizenhárom millió évvel ezelőtt Polyána más volt. Egy hatalmas kúp alakú vulkán volt, amely állítólag egy kilométerrel magasabb volt mint most. Napjainkba Polyána Közép-Európa legmagasabb és legjobb állapotban fennmaradt tűzhányója. Gigantikus kúpjának csak a 18 km átmérőjű alapja maradt meg. Polyána kalderája több mint 400 m magas amelyet egy gerincszerű sánc ölel. A Hátsó-Polyánára (1 458 m t. sz. f.) való felmászás majd a Katruska és a Betyártánc [Zbojnícky tanec] kilátóhelyre való átjutást követően a kaldera teljes szépségében elénk tárul. A Polyána csúcsán tudatosul bennünk, mennyire kicsi Szlovákia, amikor kőhajításnyira megjelenik szemünk előtt az Alacsony-Tátra és jó időben a távolban megláthatjuk a fenséges Krivánt.

A Hátsó-Polyána Nemzeti Természeti Rezervátum 855 ha térkép szerinti területével Szlovákia második legnagyobb őserdejeként van számon tartva. Polyána környékén igen hosszú ideig megmaradtak az őserdők. Több erdei élőhelyet is találhatunk itt. A növényzet életkora 180 és 230 év között mozog, a legidősebb fák elérik a 400-450 éves kort is. A Polyánának gazdag az állat- és növényvilága, a barnamedve mejelenésének és élőhelyének szimbóluma.

slider-podpolanie

Bystrô [„Bisztruo”]-vízesés
A Polyána déli hegyoldalában, a Bisztra-patak völgyének végén a magasban látható Polyána-hegyalja egyik büszkesége, a Bisztra-, herencsvölgyiesen Bystrô [„Bisztruo”]-vízesés. A 23 méteres vízesés a Nyugati-Kárpátok legmagasabb és leghatalmasabb vízesései közé tartozik. A Vízesés természeti emlék és könnyen elérhető. A völgy növényvilágával és az ottani friss levegővel feledhetetlen élményt biztosít.

vodopad-bystro

Melich-szikla
Polyána ránk hagyta viharos harmadkori múltjának emlékéül eme „változatlan sziklaóriásait”, például a Melich-sziklát. Van aki úgy gondolja, hogy ez a lávafolyam eleje, melynek a többi részeit az erózió eltüntette. A legenda szerint viszont ez „ennek a családnak a lánya” egy batyuval a hátán. „Hogy is ne volnának a Gyetvában óriások“ – a batyus nő jó 15 méter magas „és azon hatalmas keblein“ egy kis felületet biztosít kilátással. Aki oda felmászik egy kis sziklaablakon át, és „tekinteteit a völgy felé ereszti, mit is lát? A hegyek csodálatos árnyait, és a meseszép szlovák táj messzeségeit”, lábunk alatt Skliarovo, délnyugaton Gyetva, és keleten a herencsvölgyi tanyákat.

Kaľamárka
Az Elülső-Polyána déli lejtője egy következő domináns sziklatömböt is elénk tár – a Kalamárkát. A kőszirtek alkotta két, 17 métert is elérő erődítmény, a hegymászók kedvenc helyei közé tartozik. Ezen kőszirtek védelmét az emberek már a késői bronzkorban, 3000 évvel ezelőtt kihasználták és a Kalamárkából erődítményt képeztek. A Kalamárkán a régmúlt időkben lakó emberek legláthatóbb nyomát a szirtek csúcsán egy sziklába vésett víztartály képezi. A leletek nagy részét bronzkori és más korokbeli törmelékek alkották, az egész hely szó szerint tele volt szórva törmelékekkel, de előkerültek ott lándzsák, kardok, orsók, tűk és fejszerészek is. A szlávok jelenlétét bizonyító egyik legérdekesebb lelet egy kétélű kard a Morva Fejedelemség korából.

kalamarka

További természeti emlékek közé az alábbiak tartoznak:

  • Malček-szikla
  • Kopa [„Halom”]
  • Mačinová
  • Jánošík-szikla
  • Bátovi kőszikla
  • Kyslinky

A természeti és kulturális emlékek részletes leírását a Kirándulási tippek címszó alatt találja meg.

Oldaltérkép